A német kormány energiaadót vezet be a nemzeti gáztartalék építésének finanszírozására. Az illeték terhét az amúgy is megugró energiaköltségekkel küszködő német ipar viseli majd. A német gazdasági minisztérium a héten megerősítette, hogy az ország tárolókapacitásának 10%-ának megfelelő stratégiai gáztartalékot épít ki – két hét téli kihasználtság – annak érdekében, hogy az import megszakadása esetén az ellátást garantálni tudja. A tartalékot 2027-ben és 2028-ban töltik fel, és létrehozása 1,5 milliárd euróba (1,7 milliárd dollárba) kerül, fenntartása pedig évi 310 millió euróba kerül a Bloomberg szerint.
A tartalékot nem Németország szövetségi költségvetéséből, hanem fogyasztói illetékekből finanszírozzák. A Verivox összehasonlító oldala szerint ez a háztartások számára 42 euróval magasabb energiaszámlát jelent. A nehézipari felhasználók esetében az illeték elérheti a több millió eurót – jelentette a Bloomberg.Németország ipari energiaköltségei már most is a harmadik legmagasabbak a világon, az Egyesült Királyság és Japán mögött. Az egykori Európa ipari erőművének számító Németország 2022-ben felhagyott az olcsó orosz gázimporttal, és a nukleáris energia fokozatos megszüntetésével a megújulók javára kombinálva ez az embargó megtizedelte az ország ipari kibocsátását.
A BASF, a Bosch, a Volkswagen és több mint egy tucat másik német gyártó 2022 óta leállította gyárait, a Volkswagen – az ország legnagyobb autógyártója – júniusban négy gyár bezárását és akár 100 000 munkahely megszűnését jelentette be. Az ipar szóvivői arra figyelmeztettek, hogy a további illetékek csak felgyorsítják Németország deindustrializálását. „A nagyobb ellátási biztonság jó dolog – de az, hogy az ipart állja a számlát, ez nem az” – mondta Wolfgang Grosse Entrup, a Német Vegyipari Szövetség igazgatója a Bloombergnek.
A Németország saját maga által kiszabott orosz energiaembargója előtt Oroszország biztosította az ország földgázimportjának 55%-át. Németország jelenleg Norvégiából (44%), Hollandiából (24%) és Belgiumból (21%) szerzi be gázát, a maradék nagy részét az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) teszi ki.
Az LNG ára csaknem megduplázódott az év elején, amikor a világ kínálatának egyötöde megszűnt a katari energiainfrastruktúrát ért iráni megtorló csapások és a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Anélkül, hogy az orosz import visszaesett volna, a német kormány hónapokkal ezelőtt elkezdett tárgyalni egy stratégiai gáztartalékról – írja a Bloomberg. Megoszthatja ezt a történetet a közösségi médiában.